Az akusztika tervezhetősége

Az akusztika tervezhetősége

Több beszélgetésben is visszatérő kérdés az akusztikai beavatkozást követő mérés szükségessége. A vitákban kritikaként kaptam meg, hogy nem végzek minden esetben ellenőrző mérést. Lentebb ezt igyekszem megindokolni, de felhívnám a figyelmet, hogy professzionális házimozi építő cégek sem adnak akusztikai jellemzést az elkészült szobákról, pedig a milliós költségvetésbe talán beférne ez a szolgáltatás is. Ha ezt náluk elnézzük, akkor szerintem egy 15e forintos tanácsadásnál sem fair felróni. Csak az elmúlt nyár során két olyan moziszobába is hívtak akusztikai mérés ügyében, amit neves cégek építettek, de az ügyfeleknek fogalmuk sem volt, mit tud az 1-2 millióért megépített szobájuk. Ha én milliókat költenék ilyen beruházásra, erősen érdekelne, mit kaptam a pénzemért, de hát nem vagyunk egyformák…

Nálam a folyamat helyszíni felméréssel indul. Az ebből kapott közvetlen és számolható adatok alapján jól feltérképezhetők a helyiség akusztikai jellemzői, láthatóvá válnak a hibák, problémák. A helyszíni szemle nem csak egy mikrofonos mérésből áll, a szoba elrendezése, fizikai méretei, a falszerkezetek kialakítása is fontos információ, no és persze a megrendelő elvárásait is figyelembe kell venni, hiszen nem mindenki ugyanolyan célokkal, lehetőségekkel, pénztárcával rendelkezik. Mindezek birtokában elrugaszkodhatunk a valóságtól, a szoba viselkedése modellezhetővé válik. Szokványos szimmetrikus téglatest alakú helyiségnél ez egészen könnyű, bonyolultabb térkialakításnál nehezebb, de itt sem lehetetlen, főleg ha az ingyenes (azaz butácska) szoftverek mellett hajlandóak vagyunk komolyabb eszközöket is hadrendbe állítani. A modellezés eredményeként virtuálisan kipróbálhatjuk, miként alakul a szoba viselkedése különböző akusztikai beavatkozások nyomán, így nem kell a helyszínen naphosszat kísérleteznünk kamionnyi panellel felszerelkezve, a megrendelő életét és lakását felborítva, szétfurkálva. Érdemes figyelembe venni, hogy egy átlagos szobába szükséges panelmennyiség becsületes telepítése több órás munka, különösen ha a mennyezetre és egyéb cseles helyekre is tenni kell belőlük. A sikeres szimuláció eredményeként megkapjuk a szobába szükséges akusztikai eszközök mennyiségét, felületét, anyagszükségletét, elhelyezését, de a számítástechnika mellett a szakmai rutint sem érdemes alábecsülni. Az eszközök elkészítése szakmunka (ügyes kezűek maguk is megpróbálhatják), így nem árt, ha van egy rátermett gyártó a közelben, aki jó esetben egyedi paneleket is hajlandó elkészíteni. Ha a tervezett eszközök a valóságban is helyükre kerülnek, komoly esélyünk van rá, hogy minden terveinknek megfelelően alakul és azokat az akusztikai paramétereket kapjuk, amiket megcéloztunk. Jó esetben az ügyfél is elégedettségének ad hangot.

Itt következik a kérdés, újabb méréssel ellenőrizzük-e a beavatkozás hatásait. Mérnökként azt mondom, hogy az esetek többségénél ez műszaki szempontból nem szükséges, de vannak más szempontok is. Ha a megrendelőben van némi technikai kíváncsiság, számára hasznos lehet, ha a fülével érzékelt változást a műszaki adatokban is látja és persze nekem is hasznos infó, ha látom, a modellezés mennyire stimmel a valósággal. Az eddig megvizsgált félezer szobának 5-10 %-ánál volt lehetőségem utólagos ellenőrző mérést végezni és egyetlen eset sem volt közöttük, ahol a valóság nagy mértékben eltért volna a számításoktól. E tényre is támaszkodva én általában nem szorgalmazom az ellenőrző mérést, de kérésre természetesen szívesen elvégzem (csak hát ez újabb egyeztetés, utazás, költség).

Rögtön itt egy példa a tervezett és valós produkció hasonlóságára. Egy nagy méretű (70 m2, 270 m3) moziszoba akusztikai átalakítása készült el a nyáron és most volt szerencsém a megrendelő kérésére ellenőrző méréseket végezni. A megcélzott átlagolt utózengési idő 70 és 10k Hz között 0,45 – 0,5 sec volt a 100 Hz feletti oktávokban. Ez némileg magasabb, mint amit átlagos házimozi szobáknál beállítunk, de ennek a helyiségnek a térfogata is jóval nagyobb az átlagnál. Az eredeti állapotban végzett mérés ilyen utózengési eloszlást mutatott:

 

 

A tavasszal begyűjtött adatok alapján elvégeztem a modellezést és néhány nappal később elküldtem a javasolt beavatkozás részleteit. Kb 20 m2 széles sávú fali és mennyezeti elnyelő panelt, 4 m2 diffúzort, 4 db sarokba építendő elnyelőt, 4 db egyedi rezonátort, 8 m2 speciális szőnyeget és 30 m2 textíliát javasoltam telepíteni a meghatározott elrendezéssel. Módosításokat javasoltam a helyiség bútorozásában és a technika eszközök elhelyezésében is. Néhány napig még konzultáltunk a beszerzési forrásokról, színvilágról, rögzítési megoldásokról, levelezésünkbe közben egy osztrák kereskedő is bekapcsolódott, aztán hónapokig kíváncsian vártam a fejleményeket. Ügyfelem részben gyári panelekkel, részben saját keze munkájával valósította meg a beavatkozást nagyjából 450e Ft teljes bekerülési költséggel. A szoba technikai berendezései 35M Ft értéket képviselnek, tehát az akusztikára költött összeg kb 1 %. A munka végeztével küldött nekem egy lelkes köszönő levelet, de rögtön meg is kért, hogy ha felé járok, készítsek egy új mérést, mert nagyon kíváncsi a változásokra a grafikonokon is. A Sopron környéki helyszín miatt sokat kellett várni az alkalomra, de a hétvégén éppen ott dolgoztam egy TV közvetítésen, így végre sort keríthettünk az akcióra. Nagy örömünkre az alábbi utózengési görbét rajzolta ki a szoftver:

 

 

Az utózengés persze csak egy paraméter a sok közül, de a rendezése ad alapot minden további beavatkozáshoz. Ha az oktávok zengési értékei között túl nagy különbség van, felborulhat a hangzási egyensúly, a túl hosszú zengés pedig elmossa az impulzusokat, unalmassá, dinamikailag szegényessé teszi a hangzást. További tanulságos infókat adnak az alábbi ábrák is. Elsőként a mért torzítás előtte/utána:

 

 

Illetve a szoba impulzusválasza az akusztikai beavatkozás előtt és után:

 

Úgy gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ebben a projectben is tökéletesen teljesültek a célok, a helyiség modellezett és valós viselkedése között nincs érdemi különbség.

Egy orvos nem ír fel olyan gyógyszert, egy szakács nem tesz az ételbe olyan összetevőt, aminek nem ismeri a hatását. Én nem ajánlok olyan panelt, aminek nem ismerem a hatását (pedig a kereskedők erősen tukmálnak mindenfélét). Egy akusztikai panel nem túl bonyolult szerkezet, a kiváltott hatást leginkább a felhasznált anyag, a kialakítás és az elhelyezés határozza meg, ezek pedig kiismerhetőek, modellezhetőek. Egy 50 kg/m3 sűrűségű ásványgyapottal töltött panel ugyanazt a hatást fejti ki, akár piros, akár kék posztóba tekerjük. Egy 10 ohmos ellenállás 10 ohmos ellenállás marad a márkajelzéstől függetlenül. Ha mindig mindent csak folyamatos méréssel tudnánk fejleszteni szimuláció nélkül, a konstruktőrök már rég kihaltak volna, nem létezne termékfejlesztés és soha nem jutottunk volna ki a világűrbe. Én örömmel kimegyek másodszor is egy helyszínre, hiszen ez számomra is egy hasznos visszacsatolás, de ezt a megrendelők 95 %-a nem kéri, ők megelégszenek azzal, amit a saját fülükkel hallanak.